2011. szeptember 29., csütörtök

dum spiro spero

meghallgattam.....

tökéletes.

végre egy album amit az elejétől a végéig, oda-vissza meg tudok hallgatni. így nagyon régen volt hatással rám zene :/

spirituális.

nem kedvelem a japán könnyűzenét...a japánok közül nagyon kevesen énekelnek jól ( mondjuk azok szépen), és túl sokan játszanak profin hangszeren. de nem hallgatom meg a számot ha belevinnyog egy féreg a gitárjátékba, mert sírógörcsőt kapok. koncertre sem megyek csak a gitár vagy dobszólókért, mert nincs annyi pénzem. meg pár percet adnak csak szegényeknek különben is :( érdekes módon én nem úgy választok zenekart hogy jól nézzenek ki...
mennyit hallgattam döbbenten hizaki- teru- jasmine you ( szegényT_T ) gitárjátékát. nekik színházban kéne fellépni! varázslatos utánozhatatlan, és egyedülálló jelenleg. imádom a gitárosokat, és messze ismertebbeknek kéne lenniük, bőven elférnének matt és jack mellett. ráadásul itt zenéhez méltóan gyönyörű a jelmez, és a körítés. viszont meg lehet kövezni de kamijo mindent elront, mert számomra tetőtől talpig hiteltelen az az ember T__T csak miatta nem vagyok képes versaillest hallgatni. így azokat kapargatom össze ahol szólóznak, és kamijo nincs a színpadon.....csak a példa kedvéért :(

szóval miután kyo levedlette az idétlen részeges punk kajabálását, egész érdekes dolgokat hozott össze :) mondhatni kedvelhetőt :D majd olyan utat választott ami a legjobb volt a zenekar jövőjét tekintve ^__^ de túl erős....elnyomta a többieket. vagy nem voltak elég merészek a srácok >_<. domináns volt velük szembe, ezért még nem kedveltem minden számot az uroboros-ról. nem volt egyensúly. annak meg kell lennie. most végre van *_______*

szerintem az mindent elárul, hogy képes voltam fejhallgatóval a fejemen, a parkettán ülve, átszellemülten rajzolni a conos rajzomat. mint régen. annyira sikerült kikapcsolnom, hogy közben brutálisan felfáztam XD










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése